A Generali Csoport vezérigazgatója Philippe Donnet is felszólalt pénteken az EU Fenntartható Beruházási Csúcstalálkozóján, amely az első olyan Európai Bizottság által rendezett konferencia volt, amely a fenntartható befektetéseket helyezte a fókuszba.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
Szigorítaná az eddig gyengén szabályozott banki fióktelepek szabályozását az EU az unión kívüli bankok esetében, felhatalmazva a pénzügyi felügyeleteket arra, hogy megköveteljék, leánybankokká alakítsák át EU-n belüli tevékenységüket, hogy így erősebben felügyelhessék őket.
A fő felelősség Frans Timmermanst, az Európai Bizottség e témáért felelős alelnökét terheli – mondta szerdán Orbán Viktor az Európában tapasztalható gázkáoszról. A magyar miniszterelnök szerint a kontinensnek „vissza kell térnie a realitásokhoz”.
A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályoknak.
A Portfolio minapi összefoglalójával összhangban most arról ír brüsszeli forrásai alapján az EU-Monitor és a Népszava, hogy bár a szeptember 30-i határidőig nem sikerült megállapodni a magyar helyreállítási tervről a kormánynak az Európai Bizottsággal, de ez heteken belül összejöhet. Ha ez így lesz, akkor még év végéig befolyhat a magyar államkasszába a 2511 milliárdos terv 13%-os előlege, azaz 326 milliárd forint.
Vélhetően sokak számára meglepő és váratlan közleménnyel rukkoltak elő a brüsszeli bürokraták, amelyben hat évvel a dízelbotrány kirobbanása után arra szólították fel a Volkswagen csoportot, hogy az ügyben érintett összes járműtulajdonost kártalanítsák az Európai Unióban. A német autógyártó Németországot kivéve ettől mostanáig mereven elzárkózott, mondván, a végrehajtott visszahívási akcióknak, elvégzett javításoknak köszönhetően az összes jármű biztonságos és megfelel a jogszabályi követelményeknek, a tulajdonosok pedig nem szenvedtek anyagi kárt. Az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi szervezetek viszont most megüzenték, hogy hajthatatlanok és fokozni fogják a nyomást. Amennyiben végül tényleg sikerül elérni, hogy a Volkswagen csoport fizessen több millió tulajdonosnak, köztük számos magyar vásárlójának, az elképesztő összegeket emészthet fel egy eleve kihívásokkal teli időszakban.
Négy lengyelországi vajdaság közgyűlése módosította a családok védelmében hozott határozatokat, amelyeket azért bírált az Európai Bizottság, mert ellenezték az LMBT-mozgalom ideológiájának hirdetését - közölte kedden a lengyel sajtó.
„Én nagyon pozitívan nézek a jövőbe, és teljesen racionálisnak látom azt, hogy akár szeptember 30-áig, akár az azt követő hetekben a megállapodásra sor kerülhessen” – jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen rendezett fejlesztéspolitikai panelbeszélgetés keretében Ágostházy Szabolcs a 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadásának várható időzítése kapcsán. A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára a minapi devizakötvény-kibocsátásokra is utalva megjegyezte, hogy „van pénz” a költségvetésben és különösebb gond nélkül már el is indult a brüsszeli vitáktól függetlenül is a helyreállítási tervünk, illetve a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végrehajtása. A panelbeszélgetésben az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, Zupkó Gábor is részt vett, aki megerősítette, hogy folyamatosak és konstruktívak a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervről, és a közelmúltban volt is előrelépés. Ezért az államtitkár által is jelzett pozitív kilátás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus indokolt lehet, és nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy eredményesek legyenek ezek a tárgyalások.”
Az ukrán külügyminisztérium a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés kapcsán hétfőn közleményt adott ki, amelyben kezdeményezi az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, ezen kívül jelzi, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be arra, hogy hosszabbítsák meg a vakcinaexportra vonatkozó ellenőrzési rendszert, mely keretében – ha szükséges – korlátozhatják a vakcinák exportját – írja a Reuters.
Az Európai Bizottság felszólítja mások mellett Magyarországot, hogy módosítsa a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet átültető jogszabályait - olvasható a bizottság közleményében.
Az elszálló magyarországi építőanyagárak letörésére felállított rendszer, amely előzetes kiviteli engedélyhez köti az unión belüli, illetve kívüli kivitelt, olyan korlátozást jelent, amelyet úgy tűnik, hogy „nem támasztja alá igazolható, közérdeken alapuló kényszerítő ok” – állapította meg csütörtökön az Európai Bizottság. Ezért és több más ok miatt, amelyek uniós jog megsértésére utalnak, ma felszólító levelet küldött a testület a magyar kormánynak, hogy két hónapon belül adjon magyarázatot a lépéseire.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Az Európai Bizottság rövid távon 90 milliárd eurónyi elkölthető összeget szabadít fel a biztosítók számára, amelyről azt remélik, hogy a biztosító társaságok a régió gazdasági fejlődésébe fogják fektetni – számol be a hírről a Financial Times.
Szerdán délután úgy határozott a lengyel alkotmánybíróság elnöke, hogy szeptember 30-án délre elnapolja a meghallgatások folytatását abban az ügyben, amelyben ki kell mondania a testületnek, hogy az uniós, vagy a tagállami jog/bírósági ítélet az elsődleges a lengyel bírósági fegyelmi kamara témájában. Ez nem az első alkalom, hogy a taláros testület elnapolja a forró témáról való döntést.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Várhatóan végül a nukleáris energia is bekerül a zöld, fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe, de az Európai Bizottság még mindig nem határozott az Európát megosztó kérdésben. A döntéssel a testület valószínűleg megvárja a szeptemberi németországi választások eredményét.
Az Európai Bizottság a minap jóváhagyta Magyarország új, 2022-2027 időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét, ami alapján 2022. januártól nem lesznek többé hátrányban a Pest megyei cégek, sőt, ők lesznek a legnagyobb nyertesei a pályázati rendszernek – hívja fel a figyelmet a friss brüsszeli döntés kapcsán a Via Credit.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta Magyarország 2022. január 1.–2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. A magyar regionális támogatási térkép azon első térképek közé tartozik, amelyeket a Bizottság a regionális támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás (RTI) keretében jóváhagyott – áll a testület csütörtöki közleményében. Arról, hogy mit jelent az új magyar regionális támogatási térkép (pl. Pest megye leválik Budapestről és így önállóan is támogathatóvá válik), májusi cikkünkben már írtunk.
Oroszország veszteségei is nagyok.
Az űrrepülést és a hadászatot is forradalmasíthatja a fejlesztés.
Teljes katasztrófától tartanak a fekete-tengeri területen.
Tűzveszély a felhők között: ez az apró tárgy okozhat katasztrófát a repülőgépeken.
A Moody's felmérése szerint világszerte egyre több a probléma.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
